Az energetikai faültetvények, a biomassza részeként CO2-semleges, mivel égetéskor csak annyi CO2 keletkezik, amennyit a növény a fotoszintézis során megkötött. Ez azonban csak elvben lehetséges, mivel a növényeket hagyományos módon, nagyüzemi módszerekkel (pl. benzinüzemű mezőgazdasági gépekkel) termesztik, így ez, valamint felhasználási helyükre szállításuk nem CO2-semleges. A fosszilis energiahordozókkal szemben a szén-dioxid mérleg még így is sokkal kedvezőbb, mivel minden 1 GJ-nyi szénmennyiség elégetésével 95 kg CO2-vel, és 3,7 kg SO2-vel terheljük a légkört.

Így az energetikai faültetvényekről származó energiahordozók felhasználásakor nem fokozzuk az üvegházhatást, illetve a savas esők gyakoriságát.

Magyarországon 2007-ben megszületett a fás szárú energetikai ültetvények telepítését szabályozó rendelet és annak végrehajtási utasítása. A rendelet a fás szárú energetikai ültetvényeket kiveszi az erdőtörvény hatálya alól, mezőgazdasági kultúrának tekinti. Húsz éves fenntarthatóságot határoz meg, ezt követően előírja az ültetvény felszámolását, az eredeti állapot visszaállítását.

A rendelet különbséget tesz „sarjaztatásos” és „hengeres” ültetvény között, meghatározza az alkalmazható fafajok körét, és az alkalmazási feltételeket.

A hengeres ültetvény viszonylag hosszú vágáskorú, telepítése csemeteültetéssel, magvetéssel, dugványozással történik, vágáskora húsz év, felújítása tulajdonképpen ismételt telepítésnek tekinthető. Kitermelése várhatóan motorfűrésszel történhet, bizonyos esetekben mód nyílhat az energetikai célú választék mellett értékesebb anyag megtermelésére is, pl. akác oszlopanyag.

A sarjaztatásos ültetvényként a felsorolt fafajok közül csak a sarjadzásra alkalmasak jöhetnek szóba, azaz a füzek, nyárak, akác.

Vágáskoruk 5 év alatti, az ültetvény élettartalma itt sem haladhatja meg a 20 évet.

Ültetendő csemeteszám minimum van meghatározva: 10-15 ezer db/hektár.

Kitermelése elsősorban gépi berendezéssel, járva aprító rendszerekkel, esetleg bálázó, vagy kötegelő gépekkel történik.

A rendszer igen érzékeny

• a termőhelyhez igazodó fafaj, és fajta megválasztására,
• a sorközművelő és betakarító gépekhez való illeszkedésre,
• az optimális ültetvény méretre,
• a felhasználási távolságra,
• logisztikai problémákra.

Jelenlegi felhasználásban dominál a nagy erőműi felhasználás, de ez a szállítási távolságok nagysága és a kazánok nem kedvező hatásfoka miatt a jövőben nagy valószínűséggel változik. A cél a kis közösségi fűtőművek kialakítása lehet. Ezek előnye a rövidebb szállítási távolság, a modernebb, hatékonyabb kazánok felhasználása, a közösségi érdek kiszolgálása. Itt szeretnénk megemlíteni, hogy bár a biomassza energetikai felhasználásának mozgatórugója elsősorban a gazdaságosság, másodsorban a támogatási rendszer ösztönző hatása, de a vidékfejlesztésben is jelentős szerepe lehet. Megfelelő árak kialakulása és az ösztönző rendszer megfelelő kialakítása esetén ugyanis a vidéki lakosság jövedelemtermelő képességének javításában, ezen keresztül pedig a lakosság helyben tartásában is jelentősége lehet.